Régi
értékpapír vásárlás >>
Fogalmak
Részvény:
A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely
vállalkozás alaptőkéjéhez járultak hozzá, és a befektetett pénze
után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra.
Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása
az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból…
A részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok
közé tartoznak
A részvények egy része a tőzsdén is forgalomba kerülhet.
A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság,
alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan.
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely
előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével
(jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége
a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási
értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért
- törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.
A részvénytársaság működési formája lehet zártkörű
vagy nyilvános.
A részvénytársaság elnevezést a társaság cégnevében
fel kell tüntetni.
A részvénytársaság működési formáját megváltoztathatja.
A működési forma megváltoztatása nem jelenti a részvénytársaság
átalakulását.
Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek
részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba
hozatalra.
Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek
részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra.
Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság
alaptőkéje.
A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zrt.,
a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek
köre zárt mind az alapítás, mind a működés során, a részvények nem
kerülhetnek nyilvános forgalomba.
A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden nyrt.,
olyan cég, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az értékpapírokra
vonatkozó szabályok betartásával, nyilvános eljárásban, részvényjegyzés
útján kerülnek forgalomba.
RÉSZVÉNYVÁSÁRLÁS - Ha valaki megtakarításainak egy
bizonyos hányadát kockáztatni szeretné, vásároljon részvényt! Aki
részvényt vásárol, tulajdonos lesz, részesedhet a cég eredményéből,
s élvezheti a sikeres időszak előnyét: a részvény árfolyamának emelkedését.
A részvénytársaság alaptőkéjének egységnyi részét képező értékpapír.
Jellemzői: névértéke van, kibocsátási árfolyama az árfolyama, forgatható
és átruházható, jogokat biztosít (vagyoni jog, tagsági jog, kisebbségi
jog, likviditációs jog, részesedési jog), közgyűlés dönthet a kamatfizetésről
is, a részvényt a részvénytársaság visszavásárolhatja, alaptőke
1/3-áig alaptőkén felüli vagyonból történhet, max. 3 évig tarthatja
meg, utána vagy újra eladja vagy alaptőkét kell csökkentenie.
Fajtái:
Törzsrészvény: legtipikusabb, mert nem fűződik
hozzá különleges jog (legforgalomképesebb)
minden részvény törzsrészvény, amely nem tartozik a további kategóriák
egyikébe sem
Elsőbbségi részvény: névértékük összesen az
alaptőke max. 50 %-a lehet.
Osztalékelsőbbségi részvény: a többi részvényeket
megelőzően vagy annál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra, együtt
járhat a szavazati jog korlátozásával.
Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény:
a jogutód nélkül megszűnő társaság vagyonfelosztásakor először részesülnek
a felosztásra kerülő vagyonból.
Szavazatelsőbbségi részvény: többször szavazati
jogot vagy vétójogot is biztosít.
Dolgozói részvény: az alaptőke felemelésekor
a munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményesen kibocsátott
részvények, korlátozottan forgalomképesek, mert csak a dolgozói
és nyugdíjasai tulajdonában lehetnek.
Kamatozó részvény: az alapító okiratban meghatározott
mértékű kamatra és osztalékra jogosít, az összes névértékük nem
haladhatja meg az alaptőke 10 %-át, csak névre szóló lehet, a kamat
akkor is megilleti a tulajdonost, ha a társaságnak adott évben nincs
nyeresége.
Saját részvény: előfordulhat, hogy Rt. megveszi
saját részvényeinek egy részét, szavazati jog nem jár vele, a részvényt
egy éven belül el kell idegeníteni
Átruházható kötvény (csak feltételesen részvény):
a kötvény tulajdonosa a kötvény lejáratkor kérheti a kötvény átváltoztatását
részvényre, az Rt. köteles átváltani, csak névre szóló lehet.
Elővásárlási jogot biztosító kötvény: az alaptőke
emelésekor elővásárlási jogot biztosít az új részvényre, csak névre
szóló lehet.
Részvényindex: valamely tőzsdén jegyzett részvények
súlyozott átlagárfolyamát tükröző mutató. A budapesti tőzsde részvényindexe
a BUX-index.
A részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelynél a hangsúly a
befektetett tőkén van, jogi szempontból a társaság tagjai, a részvényesek
személye érdektelen.
A részvénytársaság által kibocsátott részvény értékpapír. A részvénytársaság
részvényt az alaptőke teljes mértékben történő rendelkezésre bocsátását
és a cégbejegyzést követően bocsáthat ki.
A részvénytársaság részvénye kizárólag névre szóló lehet, a bemutatóra
szóló részvényt a társasági törvény nem ismeri el, a részvény fogalmi
eleme a névre szóló mivolta.
NYOMDAI ÚTON ELŐÁLLÍTOT ÉS DEMATERIZÁLT RÉSZVÉNY: Az utóbbi esetben
a részvény értékpapírszámlákon kerül nyilvántartásra. A részvénytársaság
nyomdai úton előállított részvényének átruházása forgatmánnyal,
míg a dematerizált részvény átruházása értékpapírszámlán történő
jóváírással történik.
RÉSZVÉNYFAJTÁK
A részvénytársaság különböző részvényfajták kibocsátására jogosult:
törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó
részvényt, illetve visszaváltható részvényt bocsáthat ki.
A részvényosztály
A részvénytársaság elsőbbségi részvényeket különböző osztályokban
bocsáthatók ki, amelyek különböző elsőbbségei jogokat biztosítanak
a részvénytársaság részvényese számára.
A részvénysorozat
A részvényosztályon belüli kategória a részvénysorozat, amelyet
azonos mértékű és tartalmú tagsági jogokat megtestesítő, így azonos
névértékű részvények alkotnak, amelyek előállítási módja (nyomdai
vagy dematerizált) nem térhet el egymástól.
RÉSZVÉNYKÖNYV
A részvénykönyv a részvényesek és a részvények nyilvántartása, amelyet
a részvénytársaság igazgatósága, vagy ennek alapján elszámolóház,
központi értéktár, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi intézmény
vezet.
A részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelynél a hangsúly a
befektetett tőkén van, jogi szempontból a társaság tagjai, a részvényesek
személye érdektelen.
ZÁRTKÖRŰ ÉS NYILVÁNOS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
A részvénytársaság működési formáját megváltoztathatja a közgyűlés
döntése alapján.
Nyilvános részvénytársaság az a részvénytársaság, amelynek részvényei
nyilvánosan kerültek forgalomba hozatalra, vagy nyilvános értékesítésre
ajánlották fel, illetve szabályozott piacra bevezették.
AZ IGAZGATÓSÁG, A VEZÉRIGAZGATÓ
A részvénytársaság ügyvezetését igazgatóság vagy vezérigazgató látja
el. Az ügyvezetés körébe tartozik minden olyan döntés meghozatala,
amely törvény vagy alapszabály rendelkezése folytán nem tartozik
a részvénytársaság közgyűlésének vagy más szervének hatáskörébe.
Részvényalap: hozamát és kockázatát vizsgálva megállapítható,
hogy hozamuk hosszabb időtávban a tőzsde trendjét követi. Ezért
ajánlják hosszabb távú befektetésként azoknak, akik részesülni akarnak
az esetlegesen kedvező tőzsdei folyamatokból, de tőkéjük, idejük
vagy egyéb tényező miatt nem tudják követni a tőkepiaci folyamatokat.
A részvényalapok hozama az alap által vásárolt részvények árfolyamváltozásából
és a részvények után fizetett osztalékból tevődik össze.
Az első 1945 utáni hazai klasszikus részvénytársaság a miskolci
Dr. Csomai Zoltán fémjelezte IC(P) Rt. volt. 1987-ben még az érvényben
lévő 1875-ös kereskedelmi törvény alapján jegyezték be. Dr.Csomai
Zoltán néhány hónap alatt 54 részvényest toborzott köztük -bankokat,
állami válallatokat, egyetemeket- , és létrehozta az akkori néven
Északmagyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaságot.
Az akkor beindult vállalkozás -Miskolcon, Budapesten, Pécsett, Szegeden,
Győrben- az egész országra kiterjedő vállalkozói kúltúrát hozott
létre, és olyan sikeres embereket vetett a felszínre, akik ma az
ország menedzseri rétegeihez tartoznak. Az 1991-es esztendő volt
a cég csúcséve, amikor az általa vezetett cég nettó árbevétele meghaladta
a 2 milliárd forintot, a pénzpiaci kihelyezések pedig a 32,5 milliárdot.
Aztán a '92-es éveben partnereik fizetésképtelensége miatt hiteleket
kellett felvenniük, de ezeket határidőre visszafizették.
Kötvény:
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A
kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott
megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb
jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat,
továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve
jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti,
illetőleg teljesíti.
Kötvény lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Magyarországon
csak névre szóló kötvény bocsátható ki.
A kötvény lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált
(értékpapír számlán digitális jelként tárolt).
Lehet fix kamatozású, változó kamatozású, vagy speciális
ún. zéró-kupon kötvény.
Fix kamatozás esetén a kibocsátó azt vállalja, hogy előre meghatározott
időpontokban kifizeti a kötvény névértékének százalékában kifejezett,
a futamidő alatt változatlan mértékű kamatot, majd lejáratkor visszafizeti
a kötvény névértékét is.
Változó kamatozás esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban
kifizeti a kötvény névértékére vetített, százalékban kifejezett,
de időben változó kamatot, és a futamidő végén a névértéket.
Zéró-kupon kötvény esetén a kibocsátó nem kamatot
fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt,
amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza.
Kötvény lehet:
Állami kibocsátású
kincstárjegy
államkötvény
Közintézményi kibocsátású (például önkormányzat)
Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális
változata a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél
Vállalati kibocsátású
Kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy egy
előre meghatározott időpontban a kötvény névértékét a kamatokkal
együtt visszafizeti.
Jellemzői: a kibocsátó és a kötvény megvásárlója
között hitelviszony jön létre, a pénzintézet közreműködésével bocsátható
ki, a kötvény árfolyama az abból származó jövedelem jelenértéke,
befolyásoló tényező a piaci kamatláb, az idő tényező kockázata,
a kötvény hozama: a kamat, árfolyam nyereség vagy veszteség.
Csoportosítása:
Rendelkezési jog szerint: névre szóló, bemutatóra
szóló
Lejárat szerint: fix kamatozású, meghosszabbítható, lerövidíthető
Lejárat időtartalma szerint: hosszú lejáratú, közép lejáratú
Kamatfizetés szerint: fix kamatozású, változó kamatozású, alternatív
kötvény
Kamatszelvény szerint: kamatszelvényes, kamatszelvény nélküli
Fedezet szerint: fedezettel bíró, fedezet nélküli
Kielégítés rangsora szerint: előre sorolt (szenior), hátra sorolt
(junior)
Kötvényalap: az általános piaci megközelítés
szerint kötvényalapok közé azok a befektetési alapok tartoznak,
ahol a részvények, befektetési jegyek és a derivatív termékek együttes
aránya nem haladja meg az alap tőkéjének egyharmadát. Államkötvényalapoknak
nevezhetjük az olyan állampapíralapokat, amelyek portfoliójába az
egy évnél hosszabb lejáratú államkötvények vannak túlsúlyban. A
kötvényalapok alacsony kozkázatuk és viszonylag előre jelezhető,
a bankbetéteket felülmúló hozamuk miatt kedveltek.
Kötvénykölcsön: biztosítás esetében a befizetett
biztosítási díjak (és azok hozamainak) terhére néhány esetben kölcsönt
nyújthat.
A jelzáloglevél:
A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet
által e törvény alapján kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír.
A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell: a jelzáloglevél
elnevezést; a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását; a jelzáloglevél
típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló); névre szóló
jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;
a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát;
a jelzáloglevél névértékét; a kamat mértékét, a kamatszámítás módját;
változó kamatozás esetén: az induló kamatláb mértékét, a kamatláb
változtatásának elveit, a kamat számításának módját; a jelzáloglevél
lejáratát; a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait
és mértékét; az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást; a kibocsátott
sorozat össznévértékét; a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és
idejét; a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről
és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről.
Értékpapír:
Az értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő
okirat.
Az értékpapír jogi fogalmát Magyarországon a Polgári
Törvénykönyv határozza meg. Értékpapírnak csak olyan okirat vagy
más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető,
amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását
(kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését
jogszabály lehetővé teszi.
Az értékpapír tehát olyan okirat, amely a benne tanúsított
alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni,
sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.
Az értékpapír pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre
vonatkozó ígéret.
Az értékpapírok megjelenési módja tekintetében két
nagy csoportra oszthatók:
Okirati formában megjelenő értékpapírok: a
nyomtatott értékpapírok általában két részből állnak: a köpenyből
(előlapból) és a szelvényívből. A köpeny maga az értékpapír, amely
tartalmazza a legfontosabb információkat: az értékpapír típusát,
kibocsátóját, névértékét, kamatozását, lejáratát stb. A szelvényív
szelvényekből (kuponokból) áll; ezek ellenében teljesítik az esedékes
kifizetéseket (osztalék, kamat, törlesztőrészletek fizetését). A
szelvényív általában a köpennyel összefüggő papírlap, ami bizonyos
esetekben elkülönülhet egymástól.
Dematerializált értékpapírok: dematerializált
értékpapír alatt a törvényben és külön jogszabályban meghatározott
módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és
nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon
tartalmazó adatösszességet kell érteni.
Követelést megtestesítő értékpapírok: a követelést
megtestesítő értékpapírok jellemzője, hogy az egyik fél elismeri
a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott
időben és módon ki fogja egyenlíteni. Legismertebb fajtái: a váltó,
a csekk, a kötvény, a letéti jegy.
Részesedési jogot megtestesítő értékpapírok:
a részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok azt igazolják,
hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá,
és a befektetett pénze után jogosult a kiosztott nyereség arányos
részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír,
aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát
a vállalkozásból. Alaptípusa a részvény, de ide tartoznak a befektetési
jegyek is.
Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok:
az áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok valamely
áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosuknak. Ide
tartozik a közraktárjegy a hozzá tartozó zálogjeggyel.
Értékpapírt bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani.
Bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza
a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az
értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a
megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának
köteles teljesíteni (bemutatási záradék).
A bemutatóra szóló értékpapírt elvileg annak birtokba adásával lehet
átruházni.
A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír
teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át. A névre szóló értékpapírok
tehát egyszerű átadással nem ruházhatóak át. A forgatható értékpapír
eredeti tulajdonosa, az okirat hátoldalán a hitelezői jogokat más
személyre forgatással ruházza át. A forgatással történik meg a tulajdonosváltás.
A teljes forgatmány az értékpapírra vagy az ahhoz
csatolt lapra (toldat) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli
nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát,
és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák.
Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a
toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat,
amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza
annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák.
Az adott típusú értékpapír dematerizált formája is
ugyanúgy lehet bemutatóra vagy névre szóló azzal a különbséggel,
hogy forgalmazásuk értékpapír-számlák közötti műveletekkel bonyolódik.
Kárpótlási jegy:
A kárpótlási jegy fogalmát az 1991. évi XXV. a tulajdonviszonyok
rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény
határozza meg. A kárpótlási jegy egy olyan speciális értékpapír,
amelyet a magyar állam a meghatározott feltételeknek megfelelő kárpótoltak
részére bocsátott ki a kárpótlás mértékének megfelelő értékben.
A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a
kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést
névértékében megtestesítő értékpapír.
A kárpótlási jegy "furcsa", speciális tulajdonsága,
hogy a kibocsátáskori névértéke is változik, mégpedig az Országos
Kárrendezési Hivatal által havonta közzétett és a közzétételt követő
naptári hónap első napjától jóváírható kamattal növekszik.
A kárpótlási jegy kibocsátója a Magyar Állam.
A kárpótlási jegy tartalmazza: a kárpótlási jegy elnevezést,
a névértéket és a kamatjóváírásra vonatkozó utalást, a felhasználás
módját, a kibocsátás napjának és helyének a megjelölését, a sorozatjelet
és a sorszámot, az Országos Kárrendezési Hivatal vezetőjének aláírását,
a kárpótlási jegy címletét (ezer forint, ötezer forint, tízezer
forint).
A kárpótlási jegyet A-T sorozatjellel kell ellátni.
Az egyes sorozatokat azonos mennyiségben és ütemezésben kell kibocsátani.
A kárpótlási jegy felhasználása
Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa a
törvényben foglalt feltételekkel: az állami tulajdon privatizációja
során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek
megvásárlására, továbbá termőföld tulajdon megszerzésére felhasználhatja.
A kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási
jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg a törvény kihirdetése
után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen
kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.
A kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy
ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósítható.
A kárpótlásra jogosult által a kárpótlási jegy formájában
megszerzett vagyoni érték - mint kártalanítás - mentes a magánszemélyek
jövedelemadója alól, de befektetési kedvezmények nem vehetők igénybe.
A kárpótlásra jogosult örökösét a hagyaték tárgyát
képező kárpótlási jegy felhasználása során a jogelődjével azonos
jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik.
Az állami vagyon privatizációja során felhasznált
és bevont, vagy egyéb módon az állam tulajdonába került kárpótlási
jegyekkel címlet, sorozat és sorszám szerint el kell számolni és
azt az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal, valamint
az állami vagyonkezelő szervezettel együttműködve a Nemzetbiztonsági
Hivatal Szakszolgálata megsemmisíti.
Kincstárjegy:
A kincstárjegy a névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok egyik fajtája. Futamideje Magyarországon a kibocsátás
időpontjától számított egy évig terjedhet.
Közraktári jegy:
Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe
vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár
részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra
vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.
A közraktározás: a közraktár olyan részvénytársaság,
amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre
letétbe helyezhetnek. Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés
alapján meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári
jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.
Közraktári szerződés: közraktári szerződés
alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni
és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári
díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása
szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári
jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.
A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely
a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más
árukat nem veszélyeztet. A semmis közraktári szerződés alapján kiállított
közraktári jegy nem értékpapír.
Közraktári szerződést csak határozott időtartamra,
legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani.
Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári
jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor
a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell
vonni és érvényteleníteni kell.
A közraktározás történhet oly módon, hogy az árut:
a többi árutól elkülönítve, vagy a többi letevő azonos fajú helyettesíthető
áruival összekeverve tárolják.
Az a) esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján
a letevő által letett árut kell kiadni, a b) esetben a közraktári
jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján megállapított
és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő
áru kiadására tarthat igényt.
A közraktárnak és a letevőnek meg kell állapítania,
hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen
értéket képvisel és azt a közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe
is be kell jegyezni.
A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben
meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól.
A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e
az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő azonos-e azzal a személlyel,
akit a közraktári jegy letevőként megjelöl.
A közraktári jegy: a közraktári jegy a közraktár
által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét
képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó,
összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és
zálogjegyből áll.
A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell:
a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának
nyelvén; a közraktár megnevezését; a letéti könyv sorszámát; a letevő
nevét, székhelyét (lakhelyét); a letett áru megnevezését, mennyiségét,
minőségét és értékét; a szerződésben kikötött közraktári díjból
és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból
fennálló követelés összegét; a közraktározás időtartamát a lejárat
pontos megjelölésével; a raktározás helyét, továbbá a kiállítás
keltét és a közraktár cégszerű aláírását.
Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít
a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére.
A közraktári jegy átruházása: a közraktári jegy vagy
bármely részének átruházása forgatás útján történhet. Forgatás a
közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára
írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával.
Forgató a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos
a közraktári jegyet vagy egy részét megszerző személy. Forgatmány
az átruházó nyilatkozat.
A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával
kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában
a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg,
és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban
elhelyezett árun.
Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett
összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az
áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét
bizonyítja.
Váltó:
A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése,
hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását,
és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető
formában) ki fogja egyenlíteni.
Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón
kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy.
A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet
alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő
pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári
jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi
a másiknak. A hitel kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett
az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak.
Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól. A váltó
kiállítása az ügyletből fakadó jogviszonyt önmagában nem szüntetni
meg és megfordítva, a váltó alapján a váltó jogosultja az alapjogviszonytól
függetlenül léphet fel a váltó kötelezettjével szemben.
Váltót leggyakrabban áruhitelezés során használnak
(jelenleg nem túl gyakori), amikor az áru vevője nem készpénzzel
fizet, hanem váltót bocsát ki, amelyben elismeri az áruért a tartozását,
és annak kiegyenlítésére kötelezettséget vállal.
A váltó funkciói: hiteleszköz, mivel a kiállításánál
későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg, biztosíték,
mert a váltójogi szigornál fogva a hitelező követelésének gyors
és egyszerű behajtását biztosítja, befektetési eszköz, mivel a váltók
megvásárolhatóak egymástól, fizetési eszköz, mivel a váltó átruházásával
a váltó tulajdonosa fennálló kötelezettségeit kiegyenlítheti.
A váltó értéke:
névérték: amit a váltó lejáratakor kell a címzettnek megfizetnie
leszámítolási érték: a kibocsátás és a lejárat közötti időpontban
kapható érték
Leszámítolás: a váltóbirtokos az esedékesség
előtt eladja a váltóját egy banknak. Ilyenkor nem a névértéket,
hanem annak meghatározott kamatokkal csökkentett értékét (diszkont)
kapja meg, vagyis a bank leszámolja a névértékből az esedékességig
jelentkező kamatot. A bankok a leszámítolt váltókat viszontleszámítoltathatják
a jegybanknál, vagy esedékességkor megkapják, vagy behajtják a címzettől
az adósságot.
Idegen váltó: a kibocsátó egy másik személyt
felszólít, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére
feltételekhez nem kötött módon a váltóban szereplő összeget fizesse
ki.
Az idegen váltó lehet: saját rendeletre szóló, intézvényezett
saját váltó
Az idegen váltó tartalmi követelményei: a váltó
elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának
nyelvén; a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás;
a fizetésre kötelezett neve (címzett); az esedékesség megjelölése;
a fizetési hely megjelölése; annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére
kell a fizetést teljesíteni; a váltó kiállítási napjának és helyének
megjelölése; a kibocsátó aláírása.
Az az okirat, amelyből az előbb megjelölt kellékek valamelyike hiányzik,
nem váltó, kivéve:
az olyan váltót, amelyen az esedékesség nincs megjelölve, megtekintésre
szóló váltónak kell tekinteni. Külön megjelölés hiányában a címzett
neve mellett feltüntetett helyet fizetési helynek és egyúttal a
címzett lakóhelyének kell tekinteni. Ha a váltón a kiállításnak
helye nincs megjelölve, a váltót úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó
neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.
Ha a váltóban a fizetendő összeg betűkkel és számokkal
is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes.
Az olyan váltó, amelyben az összeg betűkkel vagy számokkal
többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig
érvényes.
Saját váltó: a kibocsátó kötelező fizetési
ígéretet tesz, hogy a váltóban meghatározott összeget maga fizeti
ki.
Tartalmi követelményei: a váltó elnevezés az
okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén; a határozott
pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettség vállalás; az
esedékesség megjelölése; a fizetési hely megjelölése; annak a neve,
akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni;
a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése; a kibocsátó
aláírása.
Egyéb váltó tartalom: effektivitási záradék:
csak a váltón megadott pénznemben lehet a váltó összegét kiegyenlíteni,
értesítési záradék: a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy a címzettet
értesíti a váltó kiállításáról, fedezeti záradék: a kibocsátónak
a címzetthez szóló utasítása a váltó elfogadása esetén a váltó fedezetére
vonatkozóan, értékzáradék: a váltó kibocsátására okot adó alapügylet
megnevezése.
Befektetési jegy:
A befektetési jegy a befektetési alap nevében meghatározott
módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb
jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
Kötelező tartalmi kellékei: a befektetési alap megnevezése
és a befektetési jegy sorozat megjelölése; a befektetési alap fajtája
(zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű), futamideje;
a befektetési jegy névértéke, értékpapír kódja és sorszáma; a tulajdonos
neve; a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez
fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott
jogai; a kibocsátás időpontja; az alap kezelését végző befektetési
alapkezelő cégneve és székhelye; az alap kezelését végző befektetési
alapkezelő cégszerű aláírása.
Származtatott ügylet:
A származtatott ügyletek, pénzügyi nyelven derivatives, olyan befektetési
ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama
határozza meg, vagyis az értéke másból "származik".
A származtatott értékpapírokat feltételes követeléseknek
is mondják.
Használata: mivel a származtatott ügyletek
értéke más termékek értékétől függ, ezért kiválóan alkalmasak fedezeti
célú és arbitrázs ügyletekre, vagy spekulációra is.
A fedezeti ügyletek célja az üzletmenetből adódó kockázat
csökkentése. Az arbitrázs a piaci időbeli vagy térbeli "anomáliákból"
fakadó kockázatmentes profit lehetőségét jelenti, amelyek azonban
a gyakorlatban nem állnak fenn sokáig. Valójában a pénzügyi elméletek
mind azt feltételezik, hogy a piacokon nem létezik arbitrázs lehetőség.
A spekuláció egy fogadás az árfolyamok változásának irányára és
mértékére.
Fajtái: származtatott ügyleteket lehetetlen
teljes körűen kategorizálni, mivel a pénzügyi innovációk olyan mértékben
fejlődnek, hogy azok nyomon követése is lehetetlen.
Ezért itt a legismertebb származtatott ügyletek kerülnek
felsorolásra. Részletes kifejtésük az adott ügyletről szóló szócikkben
található.
a) Határidős ügyletek
Futures: tőzsdei határidős ügylet
Forward: tőzsdén kívüli határidős ügylet
Hedges
b) Opció
Vételi (call)
Eladási (put)
Más kategorizálás szerint
Amerikai opciók
Európai opciók
Egzotikus opciók
c) Opciószerű értékpapírok
Visszahívható kötvények
Átváltható értékpapírok
Opciós utalvány (warrant)
d) Csereügyletek (swap)
Kamatcsere
Devizacsere
Értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának
olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe
vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy
a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és sorozatú értékpapírt
egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni
időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt
harmadik személy részére;
Forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának
első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás; (A forgalomba
hozatal jegyzés, aukció, folyamatos kibocsátás, vagy adagolt kibocsátás
útján történhet.)
A befektetési alap olyan vagyontömeg, amelyet Magyarországon
jelenleg az 2001. évi CXX. törvény alapján lehet létrehozni és működtetni.
Befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat létre és kezelhet.
Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet.
zárt végű: az alap befektetési jegye csak meghatározott
futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszüntetésre
kerül.
nyílt végű: két fajtája van, az egyik esetben az alap befektetési
jegye folyamatosan vásárolható és bármikor visszaváltható, a másik
esetben az alap nem vásárolható, de a lejárat előtt is visszaváltható.
Típusai:
nyilvános: az alap által kibocsátott befektetési jegyek bárki által
megvásárolhatóak
zártkörű: az alap által kibocsátott befektetési jegyek csak zárt
körben, meghatározott feltételeknek megfelelő személyek által vásárolható
meg.
Magyarországon a befektetési alapkezelőket tömörítő
szövetség, a BAMOSZ kategóriáit általánosan elfogadják.
Értékpapír alapok:
a) Likviditási alapok: az alap csak olyan kötvényjellegű eszközökbe
fektet, amelynek a futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
b) Pénzpiaci alapok: a benne lévő kötvényjellegű eszközök futamideje
nem haladja meg az 1 évet.
c) Rövid kötvényalapok: szintén a kötvényjellegű eszközök futamideje
1-3 év.
d) Hosszú kötvényalapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja
a 3 évet.
e) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: az alapban a kötvényeken kívül
már részvény-típusú eszközök is vannak maximum 30%-os mértékben.
f) Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvény-típusú eszközök aránya
30-70% közötti.
g) Részvénytúlsúlyos alapok: a részvény-típusú eszközök aránya 70-90%
közötti.
h) Tiszta részvény alap: a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja
a 90%-ot.
i) Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve
garantáló alapok.
j) Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe (például határidős,
opciós ügyletek) fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált
alapok közé.
Értékpapírügylet
Az értékpapírügylet lényegében kétoldalú jogügylet, amelyben a pénzkövetelésről
szóló értékpapír kiállítója - a kibocsátó - feltétlen és egyoldalú
kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett
más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat
az értékpapír jogosultjának [Ptk. 338/A § (1) bekezdése].
Értékpapír
Az értékpapír materializált formája - erre a későbbiekben még visszatérünk
- olyan okirat, dematerializált formája pedig olyan - más módon
rögzített, nyilvántartott és továbbított - adat, amely rendelkezik
a jogszabályban meghatározott kellékekkel, és a jogszabály egyben
ebben a formában való megjelenítését lehetővé teszi [Ptk. 338/A
§-ának (2) bekezdése].
Az értékpapír lehet bemutatóra, illetve névre szóló értékpapír.
Az átruházás általános szabálya
Az értékpapír átruházása a váltóra vonatkozó rendelkezések szerint
történik, azzal, hogy jogszabály az átruházás eltérő szabályait
is megállapíthatja. Az átruházással az értékpapírból eredő valamennyi
jog átszáll az új birtokosra, függetlenül attól, hogy az átruházó
milyen jogokkal rendelkezett [Ptk. 338/B §-ának (2) és (3) bekezdése].
Itt jegyezzük meg, hogy az értékpapír birtoklásának nagy jelentősége
van, ugyanis az értékpapírban meghatározott követelés - főszabályként
- csak annak birtokában érvényesíthető, és arról szintén csak a
birtokos rendelkezhet, illetve terhelheti meg azt [Ptk. 338/A §-ának
(3) bekezdése].
Váltóátruházás
A váltó átruházására vonatkozó szabályok ismerete azért lényeges
az értékpapírügyleteket bonyolítók számára, mert valamennyi ilyen
jellegű jogügyletnél erre történik a visszahivatkozás.
Átruházási módok
Forgatmány
Az R. 11. §-ának (1) bekezdése szerint minden váltót - még ha nem
is szól kifejezetten rendeletre - váltóátruházás (forgatmány) útján
lehet átruházni.
Engedmény
Előfordulhat az is, hogy a kibocsátó a váltón a "nem rendeletre"
szavakat, avagy ezzel azonos jelentésű szavakat tüntetett fel. Ebben
az esetben a váltó csak közönséges engedmény alakjában és hatályával
ruházható át [R. 11. §-ának (2) bekezdése].
Átruházás a címzettre
Az R. 11. §-ának (3) bekezdése értelmében a váltó átruházható a
címzettre is, akár elfogadta a váltót, akár nem, továbbá a kibocsátóra
vagy bármely más kötelezettre. Ezek a személyek a váltót tovább
átruházhatják.
Az átruházás érvényessége
Az R. kifejezetten tiltja a váltóátruházás feltételhez kötését,
ezért a váltóátruházáshoz fűzött bármilyen feltételt nem írottnak
kell tekinteni. Nincs lehetőség arra sem, hogy a váltót részlegesen
ruházzák át.
Ebben a körben kiemeljük, hogy a bemutatóra szóló váltóátruházásra
ugyan van lehetőség, azonban az csak üres váltóátruházásként érvényes
[R. 12. §-ának (1)-(3) bekezdése].
Váltóátruházási nyilatkozat
A váltóátruházási nyilatkozatot a váltóra vagy az ahhoz csatolt
lapra - a toldatra - kell írni. Ezt a nyilatkozatot az átruházónak
alá kell írnia.
Üres átruházás
Lényeges, hogy a váltóátruházásnak nem kell megjelölnie a kedvezményezettet,
emellett az állhat kizárólag az átruházó aláírásából is. Ez az úgynevezett
üres átruházás. Az utóbbi esetben a váltóátruházás csak akkor érvényes,
ha az átruházó aláírása a váltó hátlapján vagy a toldaton szerepel
[R. 13. §-ának (1)-(2) bekezdése]. Ennél az átruházási formánál
a váltóbirtokos
" az üres váltóátruházást kikötheti akár a saját nevére, akár
más személy nevére;
" a váltót újból átruházhatja akár üres váltóátruházással,
akár más személy nevére is; valamint
" a váltót harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy
kitöltené az üres váltóátruházást és a váltót ellátná váltóátruházó
nyilatkozattal [R. 14. § (2) bekezdésének 1., 2. és 3. pontja].
A nyilatkozat joghatása
Az átruházási nyilatkozattal valamennyi - váltóból eredő - jog átszáll
az új birtokosra [R. 14. §-ának (1) bekezdése].
Felelősség
A váltóátruházó - ellenkező kikötés hiányában - felelős a váltó
elfogadásáért és kifizetéséért. Amenynyiben azonban a váltóátruházó
megtiltja a további váltóátruházást, nem áll fenn a felelőssége
azokkal a személyekkel szemben, akikre a váltót utóbb ruházták át
[R. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése].
A váltóbirtokos jogi helyzete
A váltó birtokosát jogos váltóbirtokosnak kell tekinteni, ha jogosultságát
a váltóátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor
is, ha az utolsó váltóátruházás üres. A törölt váltóátruházásokat
ebből a szempontból nem írottnak kell tekinteni. Ha az üres váltóátruházásra
másik váltóátruházás következik, az utóbbi váltóátruházás aláíróját
úgy kell tekinteni, mint aki a váltót üres váltóátruházás útján
szerezte meg [R. 16. §-ának (1) bekezdése].
Elveszett váltó
Előfordulhat, hogy a váltó valakinek a birtokából bármi módon elvész.
Ebben az esetben az a váltóbirtokos, aki jogát a fentiekben meghatározott
módon, azaz a váltóátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja,
csak akkor köteles kiadni az értékpapírt a váltót elvesztő személy
részére, ha azt rosszhiszeműen szerezte, avagy ha a megszerzéssel
kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el [R. 16. §-ának (2)
bekezdése].
RÉSZVÉNYÁTRUHÁZÁS
A Gt. 179. §-ának (1) bekezdése értelmében a részvény tagsági jogokat
megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szól (részvénytípusok).
Értelmezések a részvényátruházáshoz
Az alábbiakban röviden ismertetjük az Épt.-nek a részvényátruházáshoz
kapcsolódó értelmező rendelkezéseit.
Dematerializált értékpapír
A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított,
értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír - jogszabályban
meghatározott - valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon
tartalmazó adat.
Értékpapír
Az értékpapír a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak
minősülő befektetési eszköz.
Értékpapírszámla
Az értékpapírszámla a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó
jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
Központi értékpapírszámla
A központi értékpapírszámla a központi értéktár által a dematerializált
értékpapírról értékpapírfajtánként, sorozatonként és értékpapír-vezetőként
vezetett összesített nyilvántartás.
Értékpapírügylet
Az értékpapírügylet értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó
szerződést jelent.
Bemutatóra szóló részvény átruházása
A bemutatóra szóló részvény szabadon átruházható, az átruházáskor
a tulajdonost sem kell megjelölni [Gt. 180. §-ának (1) bekezdése].
Névre szóló részvény átruházása
A névre szóló részvényt szintén szabadon át lehet ruházni azzal,
hogy a névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben
akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben a részvényesi
jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe
bejegyezték [Gt. 180. §-ának (2) bekezdése, 198. §-ának (2) bekezdése].
Nyomdai úton előállított, névre szóló részvény átruházása
A nyomdai úton előállított névre szóló részvényt a részvény hátoldalára
vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres
forgatmánnyal lehet átruházni [Gt. 180. §-ának (3) bekezdése].
Dematerializált részvény (értékpapír) átruházása
Belföldön kibocsátott dematerializált részvényt kizárólag az értékpapírszámlán
történő terhelés, illetve jóváírás útján lehet átruházni. Az értékpapír
tulajdonosának ennek megfelelően azt kell tekinteni, akinek a számláján
az értékpapírt nyilvántartják [Épt. 80. §-ának (1) és (2) bekezdése].
Dematerializált részvény esetében tehát az értékpapír tulajdonjogát
harmadik személyek felé a számlakivonat igazolja, mégpedig a kiállítás
időpontjára vonatkozóan [Épt. 85. §-ának (2) bekezdése].
Zártkörű részvénytársaság részvényeinek átruházása
Zártkörű részvénytársaság esetében - amelynek kizárólag névre szóló
részvényei lehetnek - az alapító okiratban a részvényeseknek lehetőségük
van arra, hogy a Gt. rendelkezéseinek megfelelően az átruházást
korlátozzák, illetve azt a részvényesek beleegyezéséhez kössék [Gt.
180. §-ának (2) bekezdése].
A beleegyezés megtagadása
A Gt. 202. §-ának (2) bekezdése ennek megfelelően rögzíti, hogy
a beleegyezés az igazgatóság, illetve saját részvény elidegenítése
esetén a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik, továbbá hogy a
beleegyezést csak fontos okból lehet megtagadni, tehát akkor, ha
- a részvényt a részvénytársaság versenytársa kívánja megszerezni,
vagy
- azt - a részvénytársaság céljára és a részvényesek körére tekintettel
- egyéb, az alapító okiratban meghatározott ok indokolja [Gt. 202.
§-ának (3) bekezdése]. Lényeges, hogy az igazgatóság (felügyelőbizottság)
az utóbbi esetben csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulás megadását,
ha a megtagadási okot a részvényesek a részvénytársaság alapító
okiratában a megtagadást megelőzően már rögzítették - ilyen eset
lehet például, ha az alapító okirat kizárja a részvénynek a társaság
volt munkavállalója részére történő elidegenítését.
A beleegyezés megtagadásának korlátja, hogy a hozzájárulást csak
az írásban bejelentett átruházási szándék kézhezvételétől számított
30 napon belül lehet megtagadni, ami annyit jelent, hogy amennyiben
az igazgatóság ebben a határidőben nem nyilatkozik, úgy a beleegyezést
megadottnak kell tekinteni [Gt. 202. §-ának (4) bekezdése].
Névre szóló részvény öröklése
Bár az öröklés nem tartozik az átruházás szorosan vett fogalmába,
azonban a teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk az ilyen esetben
követendő eljárás ismertetését, elsősorban azért, mert az öröklés
is a részvény tulajdonosának változását eredményezi, emellett a
Gt. is az átruházással kapcsolatos rendelkezések között tárgyalja
azt.
Az örökös kérésére az igazgatóság elnöke jogosult és köteles a tulajdonosváltozásnak
a részvény hátoldalán (a toldaton) való átvezetésére. Az átvezetés
alapja a jogerős öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés, illetve
az öröklési perben hozott jogerős ítélet, az átvezetéskor ezek számát
és keltét a toldaton úgyszintén fel kell tüntetni [Gt. 180. §-ának
(4) bekezdése].
Névre szóló részvény megszerzése hatósági árverésen
A fenti indokok miatt ejtünk néhány szót a névre szóló részvény
hatósági árverésen történő megszerzésének szabályairól. Lényeges,
hogy a szabályok a Gt. értelmében ebben az esetben is kizárólag
a nyomdai úton előállított részvényekre vonatkoznak. Abban az esetben,
ha valaki a nyomdai úton előállított névre szóló részvényt hatósági
árverésen szerzi meg, a megszerző (tulajdonos) kérésére az igazgatóság
elnöke jogosult és egyben köteles a tulajdonosváltozásnak a részvény
hátoldalán, azaz a toldaton való átvezetésére. Az átvezetés az árverési
jegyzőkönyv szerint történik, az átvezetéskor a jegyzőkönyv számát
és keltét fel kell tüntetni [Gt. 180. §-ának (5) bekezdése].
Jogegységi döntés a részvényátruházásról
A nyomdai úton előállított névre szóló részvény (részvény) átruházása
a gyakorlatban számos problémát vetett fel, amelyek vonatkozásában
sok esetben az ilyen jellegű ügyeket tárgyaló bíróságok sem képviseltek
egységes álláspontot. Ezt oldotta fel a bevezetőben említett jogegységi
döntés, a Legfelsőbb Bíróság 1/2000. polgári jogegységi határozata
(határozat). A határozat rögzíti, hogy a nyomdai úton előállított
névre szóló részvényt csak forgatmány útján lehet átruházni, azonban
a forgatmány nem érvényességi kelléke a részvényátruházás jogcíméül
szolgáló szerződésnek, illetve előszerződésnek.
Forgatmány
A Gt. 180. §-ának (3) bekezdése alapján a nyomdai úton előállított
részvényt csak és kizárólag forgatmány útján lehet átruházni. A
határozat kimondja, hogy az ilyen részvényen úgynevezett értékpapírjogi
hatállyal csak forgatmánnyal lehet tulajdont szerezni, ami nem más,
mint a korábban a váltóátruházás szabályai között ismertetett átruházó
nyilatkozat.
Két jogügylet
A határozat részletezi azt is, hogy a részvény tulajdonjogának az
átruházása kétféle jogügyletből áll: egyrészt a tulajdonjog átruházására
vonatkozó kötelezettségvállalásból, mint jogcímet teremtő kötelező
ügyletből (ez a szerződés), másrészt a tulajdonátszállást eredményező
átruházó, azaz rendelkező ügyletből. Ezért kell különbséget tenni
az úgynevezett jogcímes ügylet (amely általában szerződés), valamint
a tulajdonátszállást eredményező forgatmány között azzal, hogy a
forgatmány magának a szerződésnek nem alakisága, nem érvényességi
kelléke, ugyanis a szerződés forgatmány hiányában is kikényszeríthető
kötelmet keletkeztet a felek között.
Forrás: Cégvezetés, VIII. évfolyam 9. szám
Régi
értékpapír vásárlás >>
|