FŐOLDAL
Fogalmak
Régi értékpapír webáruház
Automobil, autóalkatrészek és repülőgépek
Ásványvíz-, szénsav- és szikvízgyárak

Bankok és takarékpénztárak

Biztosító intézetek
Bőr- és cipő-részvénytársaságok
Cukor-, cukorka- és csokoládégyárak
Élelmiszer-, hús-, jég-, konzerv- és állatkereskedelem
Építő részvénytársaságok
Építőanyag- és téglagyárak
Faipari részvénytársaságok
Filmipari, színház- és casino-részvénytársaságok
Fürdő- és szanatórium-
részvénytársaságok
Gumiáruk, kötszerek és orvosi műszerek
Háztulajdonos-
részvénytársaságok
Ingatlanforgalmi és parcellázó részvénytársaságok
Kereskedelmi és ipari részvénytársaságok
Kőolaj-, olajipari és aszfaltgyár-
részvénytársaságok
Kőszénbánya- és szénkereskedelmi részvénytársaságok
Közlekedési vállalatok
Malom részvénytársaságok
Mezőgazdasági ipar és állattenyésztés
Nyomdai, könyv-, hírlapkiadó- és sokszorosító vállalatok
Papír-, írószer- és betűöntőtársaságok
Raktárház- és műhelytelep-
részvénytársaságok
Szállítási és utazási részvénytársaságok
Szálloda-, panzió- és kávéház részvénytársaságok
Szeszipari részvénytársaságok
Textil- és kézműáru-
részvénytársaságok
Üveg- és porcelángyárak
Vas-, fém-, gépipari és műszaki részvénytársaságok
Vegyipari részvénytársaságok
Világítási (gáz-, acetilén-, izzófény-) részvénytársaságok
Villamossági részvénytársaságok
Különféle részvénytársaságok
Hitelszövetkezetek
Ipari, kereskedelmi és egyéb szövetkezetek

Állampapírok, Kötvények,
Budapest Kölcsönök

Külföldi részvénytársaságok
Hasznos linkek...
Információ, kérdés
   
 
   

 

Régi értékpapír vásárlás >>

 

Fogalmak


Részvény:

A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járultak hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból…

A részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok közé tartoznak

A részvények egy része a tőzsdén is forgalomba kerülhet.

A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan.

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.

A részvénytársaság működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános.

A részvénytársaság elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

A részvénytársaság működési formáját megváltoztathatja. A működési forma megváltoztatása nem jelenti a részvénytársaság átalakulását.

Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.

Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra.

Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.

A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zrt., a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek köre zárt mind az alapítás, mind a működés során, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba.

A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden nyrt., olyan cég, amelynek részvényei (egészben vagy részben) az értékpapírokra vonatkozó szabályok betartásával, nyilvános eljárásban, részvényjegyzés útján kerülnek forgalomba.

RÉSZVÉNYVÁSÁRLÁS - Ha valaki megtakarításainak egy bizonyos hányadát kockáztatni szeretné, vásároljon részvényt! Aki részvényt vásárol, tulajdonos lesz, részesedhet a cég eredményéből, s élvezheti a sikeres időszak előnyét: a részvény árfolyamának emelkedését.
A részvénytársaság alaptőkéjének egységnyi részét képező értékpapír.
Jellemzői: névértéke van, kibocsátási árfolyama az árfolyama, forgatható és átruházható, jogokat biztosít (vagyoni jog, tagsági jog, kisebbségi jog, likviditációs jog, részesedési jog), közgyűlés dönthet a kamatfizetésről is, a részvényt a részvénytársaság visszavásárolhatja, alaptőke 1/3-áig alaptőkén felüli vagyonból történhet, max. 3 évig tarthatja meg, utána vagy újra eladja vagy alaptőkét kell csökkentenie.

Fajtái:

Törzsrészvény: legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog (legforgalomképesebb)
minden részvény törzsrészvény, amely nem tartozik a további kategóriák egyikébe sem

Elsőbbségi részvény: névértékük összesen az alaptőke max. 50 %-a lehet.

Osztalékelsőbbségi részvény: a többi részvényeket megelőzően vagy annál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra, együtt járhat a szavazati jog korlátozásával.

Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény: a jogutód nélkül megszűnő társaság vagyonfelosztásakor először részesülnek a felosztásra kerülő vagyonból.

Szavazatelsőbbségi részvény: többször szavazati jogot vagy vétójogot is biztosít.

Dolgozói részvény: az alaptőke felemelésekor a munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményesen kibocsátott részvények, korlátozottan forgalomképesek, mert csak a dolgozói és nyugdíjasai tulajdonában lehetnek.

Kamatozó részvény: az alapító okiratban meghatározott mértékű kamatra és osztalékra jogosít, az összes névértékük nem haladhatja meg az alaptőke 10 %-át, csak névre szóló lehet, a kamat akkor is megilleti a tulajdonost, ha a társaságnak adott évben nincs nyeresége.

Saját részvény: előfordulhat, hogy Rt. megveszi saját részvényeinek egy részét, szavazati jog nem jár vele, a részvényt egy éven belül el kell idegeníteni

Átruházható kötvény (csak feltételesen részvény): a kötvény tulajdonosa a kötvény lejáratkor kérheti a kötvény átváltoztatását részvényre, az Rt. köteles átváltani, csak névre szóló lehet.

Elővásárlási jogot biztosító kötvény: az alaptőke emelésekor elővásárlási jogot biztosít az új részvényre, csak névre szóló lehet.

Részvényindex: valamely tőzsdén jegyzett részvények súlyozott átlagárfolyamát tükröző mutató. A budapesti tőzsde részvényindexe a BUX-index.
A részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelynél a hangsúly a befektetett tőkén van, jogi szempontból a társaság tagjai, a részvényesek személye érdektelen.
A részvénytársaság által kibocsátott részvény értékpapír. A részvénytársaság részvényt az alaptőke teljes mértékben történő rendelkezésre bocsátását és a cégbejegyzést követően bocsáthat ki.

A részvénytársaság részvénye kizárólag névre szóló lehet, a bemutatóra szóló részvényt a társasági törvény nem ismeri el, a részvény fogalmi eleme a névre szóló mivolta.

NYOMDAI ÚTON ELŐÁLLÍTOT ÉS DEMATERIZÁLT RÉSZVÉNY: Az utóbbi esetben a részvény értékpapírszámlákon kerül nyilvántartásra. A részvénytársaság nyomdai úton előállított részvényének átruházása forgatmánnyal, míg a dematerizált részvény átruházása értékpapírszámlán történő jóváírással történik.

RÉSZVÉNYFAJTÁK
A részvénytársaság különböző részvényfajták kibocsátására jogosult: törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó részvényt, illetve visszaváltható részvényt bocsáthat ki.

A részvényosztály
A részvénytársaság elsőbbségi részvényeket különböző osztályokban bocsáthatók ki, amelyek különböző elsőbbségei jogokat biztosítanak a részvénytársaság részvényese számára.
A részvénysorozat
A részvényosztályon belüli kategória a részvénysorozat, amelyet azonos mértékű és tartalmú tagsági jogokat megtestesítő, így azonos névértékű részvények alkotnak, amelyek előállítási módja (nyomdai vagy dematerizált) nem térhet el egymástól.

RÉSZVÉNYKÖNYV
A részvénykönyv a részvényesek és a részvények nyilvántartása, amelyet a részvénytársaság igazgatósága, vagy ennek alapján elszámolóház, központi értéktár, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi intézmény vezet.
A részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelynél a hangsúly a befektetett tőkén van, jogi szempontból a társaság tagjai, a részvényesek személye érdektelen.

ZÁRTKÖRŰ ÉS NYILVÁNOS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

A részvénytársaság működési formáját megváltoztathatja a közgyűlés döntése alapján.
Nyilvános részvénytársaság az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvánosan kerültek forgalomba hozatalra, vagy nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve szabályozott piacra bevezették.

AZ IGAZGATÓSÁG, A VEZÉRIGAZGATÓ

A részvénytársaság ügyvezetését igazgatóság vagy vezérigazgató látja el. Az ügyvezetés körébe tartozik minden olyan döntés meghozatala, amely törvény vagy alapszabály rendelkezése folytán nem tartozik a részvénytársaság közgyűlésének vagy más szervének hatáskörébe.

Részvényalap: hozamát és kockázatát vizsgálva megállapítható, hogy hozamuk hosszabb időtávban a tőzsde trendjét követi. Ezért ajánlják hosszabb távú befektetésként azoknak, akik részesülni akarnak az esetlegesen kedvező tőzsdei folyamatokból, de tőkéjük, idejük vagy egyéb tényező miatt nem tudják követni a tőkepiaci folyamatokat. A részvényalapok hozama az alap által vásárolt részvények árfolyamváltozásából és a részvények után fizetett osztalékból tevődik össze.

Az első 1945 utáni hazai klasszikus részvénytársaság a miskolci Dr. Csomai Zoltán fémjelezte IC(P) Rt. volt. 1987-ben még az érvényben lévő 1875-ös kereskedelmi törvény alapján jegyezték be. Dr.Csomai Zoltán néhány hónap alatt 54 részvényest toborzott köztük -bankokat, állami válallatokat, egyetemeket- , és létrehozta az akkori néven Északmagyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaságot. Az akkor beindult vállalkozás -Miskolcon, Budapesten, Pécsett, Szegeden, Győrben- az egész országra kiterjedő vállalkozói kúltúrát hozott létre, és olyan sikeres embereket vetett a felszínre, akik ma az ország menedzseri rétegeihez tartoznak. Az 1991-es esztendő volt a cég csúcséve, amikor az általa vezetett cég nettó árbevétele meghaladta a 2 milliárd forintot, a pénzpiaci kihelyezések pedig a 32,5 milliárdot. Aztán a '92-es éveben partnereik fizetésképtelensége miatt hiteleket kellett felvenniük, de ezeket határidőre visszafizették.

Kötvény:

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

Kötvény lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Magyarországon csak névre szóló kötvény bocsátható ki.

A kötvény lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált (értékpapír számlán digitális jelként tárolt).

Lehet fix kamatozású, változó kamatozású, vagy speciális ún. zéró-kupon kötvény.
Fix kamatozás esetén a kibocsátó azt vállalja, hogy előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékének százalékában kifejezett, a futamidő alatt változatlan mértékű kamatot, majd lejáratkor visszafizeti a kötvény névértékét is.
Változó kamatozás esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékére vetített, százalékban kifejezett, de időben változó kamatot, és a futamidő végén a névértéket.

Zéró-kupon kötvény esetén a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza.

Kötvény lehet:

Állami kibocsátású
kincstárjegy
államkötvény
Közintézményi kibocsátású (például önkormányzat)
Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél
Vállalati kibocsátású

Kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy egy előre meghatározott időpontban a kötvény névértékét a kamatokkal együtt visszafizeti.

Jellemzői: a kibocsátó és a kötvény megvásárlója között hitelviszony jön létre, a pénzintézet közreműködésével bocsátható ki, a kötvény árfolyama az abból származó jövedelem jelenértéke, befolyásoló tényező a piaci kamatláb, az idő tényező kockázata, a kötvény hozama: a kamat, árfolyam nyereség vagy veszteség.

Csoportosítása:

Rendelkezési jog szerint: névre szóló, bemutatóra szóló
Lejárat szerint: fix kamatozású, meghosszabbítható, lerövidíthető
Lejárat időtartalma szerint: hosszú lejáratú, közép lejáratú
Kamatfizetés szerint: fix kamatozású, változó kamatozású, alternatív kötvény
Kamatszelvény szerint: kamatszelvényes, kamatszelvény nélküli
Fedezet szerint: fedezettel bíró, fedezet nélküli
Kielégítés rangsora szerint: előre sorolt (szenior), hátra sorolt (junior)

Kötvényalap: az általános piaci megközelítés szerint kötvényalapok közé azok a befektetési alapok tartoznak, ahol a részvények, befektetési jegyek és a derivatív termékek együttes aránya nem haladja meg az alap tőkéjének egyharmadát. Államkötvényalapoknak nevezhetjük az olyan állampapíralapokat, amelyek portfoliójába az egy évnél hosszabb lejáratú államkötvények vannak túlsúlyban. A kötvényalapok alacsony kozkázatuk és viszonylag előre jelezhető, a bankbetéteket felülmúló hozamuk miatt kedveltek.

Kötvénykölcsön: biztosítás esetében a befizetett biztosítási díjak (és azok hozamainak) terhére néhány esetben kölcsönt nyújthat.


A jelzáloglevél:

A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír.

A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell: a jelzáloglevél elnevezést; a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását; a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló); névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését; a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát; a jelzáloglevél névértékét; a kamat mértékét, a kamatszámítás módját; változó kamatozás esetén: az induló kamatláb mértékét, a kamatláb változtatásának elveit, a kamat számításának módját; a jelzáloglevél lejáratát; a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét; az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást; a kibocsátott sorozat össznévértékét; a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét; a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről.


Értékpapír:

Az értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő okirat.

Az értékpapír jogi fogalmát Magyarországon a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Értékpapírnak csak olyan okirat vagy más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.

Az értékpapír tehát olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.

Az értékpapír pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret.

Az értékpapírok megjelenési módja tekintetében két nagy csoportra oszthatók:

Okirati formában megjelenő értékpapírok: a nyomtatott értékpapírok általában két részből állnak: a köpenyből (előlapból) és a szelvényívből. A köpeny maga az értékpapír, amely tartalmazza a legfontosabb információkat: az értékpapír típusát, kibocsátóját, névértékét, kamatozását, lejáratát stb. A szelvényív szelvényekből (kuponokból) áll; ezek ellenében teljesítik az esedékes kifizetéseket (osztalék, kamat, törlesztőrészletek fizetését). A szelvényív általában a köpennyel összefüggő papírlap, ami bizonyos esetekben elkülönülhet egymástól.

Dematerializált értékpapírok: dematerializált értékpapír alatt a törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszességet kell érteni.

Követelést megtestesítő értékpapírok: a követelést megtestesítő értékpapírok jellemzője, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon ki fogja egyenlíteni. Legismertebb fajtái: a váltó, a csekk, a kötvény, a letéti jegy.

Részesedési jogot megtestesítő értékpapírok: a részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok azt igazolják, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztott nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásból. Alaptípusa a részvény, de ide tartoznak a befektetési jegyek is.

Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok: az áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok valamely áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosuknak. Ide tartozik a közraktárjegy a hozzá tartozó zálogjeggyel.

Értékpapírt bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani.

Bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (bemutatási záradék).
A bemutatóra szóló értékpapírt elvileg annak birtokba adásával lehet átruházni.

A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át. A névre szóló értékpapírok tehát egyszerű átadással nem ruházhatóak át. A forgatható értékpapír eredeti tulajdonosa, az okirat hátoldalán a hitelezői jogokat más személyre forgatással ruházza át. A forgatással történik meg a tulajdonosváltás.

A teljes forgatmány az értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák.

Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák.

Az adott típusú értékpapír dematerizált formája is ugyanúgy lehet bemutatóra vagy névre szóló azzal a különbséggel, hogy forgalmazásuk értékpapír-számlák közötti műveletekkel bonyolódik.

Kárpótlási jegy:

A kárpótlási jegy fogalmát az 1991. évi XXV. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény határozza meg. A kárpótlási jegy egy olyan speciális értékpapír, amelyet a magyar állam a meghatározott feltételeknek megfelelő kárpótoltak részére bocsátott ki a kárpótlás mértékének megfelelő értékben.

A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír.

A kárpótlási jegy "furcsa", speciális tulajdonsága, hogy a kibocsátáskori névértéke is változik, mégpedig az Országos Kárrendezési Hivatal által havonta közzétett és a közzétételt követő naptári hónap első napjától jóváírható kamattal növekszik.

A kárpótlási jegy kibocsátója a Magyar Állam.

A kárpótlási jegy tartalmazza: a kárpótlási jegy elnevezést, a névértéket és a kamatjóváírásra vonatkozó utalást, a felhasználás módját, a kibocsátás napjának és helyének a megjelölését, a sorozatjelet és a sorszámot, az Országos Kárrendezési Hivatal vezetőjének aláírását, a kárpótlási jegy címletét (ezer forint, ötezer forint, tízezer forint).

A kárpótlási jegyet A-T sorozatjellel kell ellátni. Az egyes sorozatokat azonos mennyiségben és ütemezésben kell kibocsátani.

A kárpótlási jegy felhasználása
Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa a törvényben foglalt feltételekkel: az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá termőföld tulajdon megszerzésére felhasználhatja.

A kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg a törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.

A kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósítható.

A kárpótlásra jogosult által a kárpótlási jegy formájában megszerzett vagyoni érték - mint kártalanítás - mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól, de befektetési kedvezmények nem vehetők igénybe.

A kárpótlásra jogosult örökösét a hagyaték tárgyát képező kárpótlási jegy felhasználása során a jogelődjével azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik.

Az állami vagyon privatizációja során felhasznált és bevont, vagy egyéb módon az állam tulajdonába került kárpótlási jegyekkel címlet, sorozat és sorszám szerint el kell számolni és azt az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal, valamint az állami vagyonkezelő szervezettel együttműködve a Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszolgálata megsemmisíti.

Kincstárjegy:

A kincstárjegy a névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyik fajtája. Futamideje Magyarországon a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet.

Közraktári jegy:

Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.

A közraktározás: a közraktár olyan részvénytársaság, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek. Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.

Közraktári szerződés: közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.

A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyeztet. A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír.

Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.

A közraktározás történhet oly módon, hogy az árut: a többi árutól elkülönítve, vagy a többi letevő azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve tárolják.

Az a) esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján a letevő által letett árut kell kiadni, a b) esetben a közraktári jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat igényt.

A közraktárnak és a letevőnek meg kell állapítania, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel és azt a közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe is be kell jegyezni.

A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól.

A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő azonos-e azzal a személlyel, akit a közraktári jegy letevőként megjelöl.

A közraktári jegy: a közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és zálogjegyből áll.

A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell: a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának nyelvén; a közraktár megnevezését; a letéti könyv sorszámát; a letevő nevét, székhelyét (lakhelyét); a letett áru megnevezését, mennyiségét, minőségét és értékét; a szerződésben kikötött közraktári díjból és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból fennálló követelés összegét; a közraktározás időtartamát a lejárat pontos megjelölésével; a raktározás helyét, továbbá a kiállítás keltét és a közraktár cégszerű aláírását.

Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére.

A közraktári jegy átruházása: a közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet. Forgatás a közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával. Forgató a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos a közraktári jegyet vagy egy részét megszerző személy. Forgatmány az átruházó nyilatkozat.

A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.

Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.

Váltó:

A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.

Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy.

A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak. A hitel kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak. Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól. A váltó kiállítása az ügyletből fakadó jogviszonyt önmagában nem szüntetni meg és megfordítva, a váltó alapján a váltó jogosultja az alapjogviszonytól függetlenül léphet fel a váltó kötelezettjével szemben.

Váltót leggyakrabban áruhitelezés során használnak (jelenleg nem túl gyakori), amikor az áru vevője nem készpénzzel fizet, hanem váltót bocsát ki, amelyben elismeri az áruért a tartozását, és annak kiegyenlítésére kötelezettséget vállal.

A váltó funkciói: hiteleszköz, mivel a kiállításánál későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg, biztosíték, mert a váltójogi szigornál fogva a hitelező követelésének gyors és egyszerű behajtását biztosítja, befektetési eszköz, mivel a váltók megvásárolhatóak egymástól, fizetési eszköz, mivel a váltó átruházásával a váltó tulajdonosa fennálló kötelezettségeit kiegyenlítheti.

A váltó értéke:
névérték: amit a váltó lejáratakor kell a címzettnek megfizetnie
leszámítolási érték: a kibocsátás és a lejárat közötti időpontban kapható érték

Leszámítolás: a váltóbirtokos az esedékesség előtt eladja a váltóját egy banknak. Ilyenkor nem a névértéket, hanem annak meghatározott kamatokkal csökkentett értékét (diszkont) kapja meg, vagyis a bank leszámolja a névértékből az esedékességig jelentkező kamatot. A bankok a leszámítolt váltókat viszontleszámítoltathatják a jegybanknál, vagy esedékességkor megkapják, vagy behajtják a címzettől az adósságot.

Idegen váltó: a kibocsátó egy másik személyt felszólít, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére feltételekhez nem kötött módon a váltóban szereplő összeget fizesse ki.

Az idegen váltó lehet: saját rendeletre szóló, intézvényezett saját váltó

Az idegen váltó tartalmi követelményei: a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén; a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás; a fizetésre kötelezett neve (címzett); az esedékesség megjelölése; a fizetési hely megjelölése; annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni; a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése; a kibocsátó aláírása.


Az az okirat, amelyből az előbb megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem váltó, kivéve:
az olyan váltót, amelyen az esedékesség nincs megjelölve, megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni. Külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet fizetési helynek és egyúttal a címzett lakóhelyének kell tekinteni. Ha a váltón a kiállításnak helye nincs megjelölve, a váltót úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.

Ha a váltóban a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes.

Az olyan váltó, amelyben az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes.

Saját váltó: a kibocsátó kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban meghatározott összeget maga fizeti ki.

Tartalmi követelményei: a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén; a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettség vállalás; az esedékesség megjelölése; a fizetési hely megjelölése; annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni; a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése; a kibocsátó aláírása.

Egyéb váltó tartalom: effektivitási záradék: csak a váltón megadott pénznemben lehet a váltó összegét kiegyenlíteni, értesítési záradék: a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy a címzettet értesíti a váltó kiállításáról, fedezeti záradék: a kibocsátónak a címzetthez szóló utasítása a váltó elfogadása esetén a váltó fedezetére vonatkozóan, értékzáradék: a váltó kibocsátására okot adó alapügylet megnevezése.

Befektetési jegy:

A befektetési jegy a befektetési alap nevében meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.

Kötelező tartalmi kellékei: a befektetési alap megnevezése és a befektetési jegy sorozat megjelölése; a befektetési alap fajtája (zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű), futamideje; a befektetési jegy névértéke, értékpapír kódja és sorszáma; a tulajdonos neve; a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai; a kibocsátás időpontja; az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégneve és székhelye; az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégszerű aláírása.

Származtatott ügylet:
A származtatott ügyletek, pénzügyi nyelven derivatives, olyan befektetési ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg, vagyis az értéke másból "származik".

A származtatott értékpapírokat feltételes követeléseknek is mondják.

Használata: mivel a származtatott ügyletek értéke más termékek értékétől függ, ezért kiválóan alkalmasak fedezeti célú és arbitrázs ügyletekre, vagy spekulációra is.

A fedezeti ügyletek célja az üzletmenetből adódó kockázat csökkentése. Az arbitrázs a piaci időbeli vagy térbeli "anomáliákból" fakadó kockázatmentes profit lehetőségét jelenti, amelyek azonban a gyakorlatban nem állnak fenn sokáig. Valójában a pénzügyi elméletek mind azt feltételezik, hogy a piacokon nem létezik arbitrázs lehetőség. A spekuláció egy fogadás az árfolyamok változásának irányára és mértékére.

Fajtái: származtatott ügyleteket lehetetlen teljes körűen kategorizálni, mivel a pénzügyi innovációk olyan mértékben fejlődnek, hogy azok nyomon követése is lehetetlen.

Ezért itt a legismertebb származtatott ügyletek kerülnek felsorolásra. Részletes kifejtésük az adott ügyletről szóló szócikkben található.

a) Határidős ügyletek
Futures: tőzsdei határidős ügylet
Forward: tőzsdén kívüli határidős ügylet
Hedges

b) Opció
Vételi (call)
Eladási (put)

Más kategorizálás szerint
Amerikai opciók
Európai opciók
Egzotikus opciók

c) Opciószerű értékpapírok
Visszahívható kötvények
Átváltható értékpapírok
Opciós utalvány (warrant)

d) Csereügyletek (swap)
Kamatcsere
Devizacsere

Értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;

Forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás; (A forgalomba hozatal jegyzés, aukció, folyamatos kibocsátás, vagy adagolt kibocsátás útján történhet.)

A befektetési alap olyan vagyontömeg, amelyet Magyarországon jelenleg az 2001. évi CXX. törvény alapján lehet létrehozni és működtetni. Befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat létre és kezelhet. Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet.

zárt végű: az alap befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszüntetésre kerül.
nyílt végű: két fajtája van, az egyik esetben az alap befektetési jegye folyamatosan vásárolható és bármikor visszaváltható, a másik esetben az alap nem vásárolható, de a lejárat előtt is visszaváltható.

Típusai:
nyilvános: az alap által kibocsátott befektetési jegyek bárki által megvásárolhatóak
zártkörű: az alap által kibocsátott befektetési jegyek csak zárt körben, meghatározott feltételeknek megfelelő személyek által vásárolható meg.

Magyarországon a befektetési alapkezelőket tömörítő szövetség, a BAMOSZ kategóriáit általánosan elfogadják.

Értékpapír alapok:
a) Likviditási alapok: az alap csak olyan kötvényjellegű eszközökbe fektet, amelynek a futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
b) Pénzpiaci alapok: a benne lévő kötvényjellegű eszközök futamideje nem haladja meg az 1 évet.
c) Rövid kötvényalapok: szintén a kötvényjellegű eszközök futamideje 1-3 év.
d) Hosszú kötvényalapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 3 évet.
e) Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: az alapban a kötvényeken kívül már részvény-típusú eszközök is vannak maximum 30%-os mértékben.
f) Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.
g) Részvénytúlsúlyos alapok: a részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.
h) Tiszta részvény alap: a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.
i) Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.
j) Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe (például határidős, opciós ügyletek) fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.


Értékpapírügylet
Az értékpapírügylet lényegében kétoldalú jogügylet, amelyben a pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója - a kibocsátó - feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának [Ptk. 338/A § (1) bekezdése].

Értékpapír
Az értékpapír materializált formája - erre a későbbiekben még visszatérünk - olyan okirat, dematerializált formája pedig olyan - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított - adat, amely rendelkezik a jogszabályban meghatározott kellékekkel, és a jogszabály egyben ebben a formában való megjelenítését lehetővé teszi [Ptk. 338/A §-ának (2) bekezdése].
Az értékpapír lehet bemutatóra, illetve névre szóló értékpapír.

Az átruházás általános szabálya
Az értékpapír átruházása a váltóra vonatkozó rendelkezések szerint történik, azzal, hogy jogszabály az átruházás eltérő szabályait is megállapíthatja. Az átruházással az értékpapírból eredő valamennyi jog átszáll az új birtokosra, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett [Ptk. 338/B §-ának (2) és (3) bekezdése]. Itt jegyezzük meg, hogy az értékpapír birtoklásának nagy jelentősége van, ugyanis az értékpapírban meghatározott követelés - főszabályként - csak annak birtokában érvényesíthető, és arról szintén csak a birtokos rendelkezhet, illetve terhelheti meg azt [Ptk. 338/A §-ának (3) bekezdése].

Váltóátruházás
A váltó átruházására vonatkozó szabályok ismerete azért lényeges az értékpapírügyleteket bonyolítók számára, mert valamennyi ilyen jellegű jogügyletnél erre történik a visszahivatkozás.

Átruházási módok
Forgatmány
Az R. 11. §-ának (1) bekezdése szerint minden váltót - még ha nem is szól kifejezetten rendeletre - váltóátruházás (forgatmány) útján lehet átruházni.

Engedmény
Előfordulhat az is, hogy a kibocsátó a váltón a "nem rendeletre" szavakat, avagy ezzel azonos jelentésű szavakat tüntetett fel. Ebben az esetben a váltó csak közönséges engedmény alakjában és hatályával ruházható át [R. 11. §-ának (2) bekezdése].

Átruházás a címzettre
Az R. 11. §-ának (3) bekezdése értelmében a váltó átruházható a címzettre is, akár elfogadta a váltót, akár nem, továbbá a kibocsátóra vagy bármely más kötelezettre. Ezek a személyek a váltót tovább átruházhatják.

Az átruházás érvényessége

Az R. kifejezetten tiltja a váltóátruházás feltételhez kötését, ezért a váltóátruházáshoz fűzött bármilyen feltételt nem írottnak kell tekinteni. Nincs lehetőség arra sem, hogy a váltót részlegesen ruházzák át.
Ebben a körben kiemeljük, hogy a bemutatóra szóló váltóátruházásra ugyan van lehetőség, azonban az csak üres váltóátruházásként érvényes [R. 12. §-ának (1)-(3) bekezdése].

Váltóátruházási nyilatkozat
A váltóátruházási nyilatkozatot a váltóra vagy az ahhoz csatolt lapra - a toldatra - kell írni. Ezt a nyilatkozatot az átruházónak alá kell írnia.

Üres átruházás

Lényeges, hogy a váltóátruházásnak nem kell megjelölnie a kedvezményezettet, emellett az állhat kizárólag az átruházó aláírásából is. Ez az úgynevezett üres átruházás. Az utóbbi esetben a váltóátruházás csak akkor érvényes, ha az átruházó aláírása a váltó hátlapján vagy a toldaton szerepel [R. 13. §-ának (1)-(2) bekezdése]. Ennél az átruházási formánál a váltóbirtokos
" az üres váltóátruházást kikötheti akár a saját nevére, akár más személy nevére;
" a váltót újból átruházhatja akár üres váltóátruházással, akár más személy nevére is; valamint
" a váltót harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy kitöltené az üres váltóátruházást és a váltót ellátná váltóátruházó nyilatkozattal [R. 14. § (2) bekezdésének 1., 2. és 3. pontja].

A nyilatkozat joghatása

Az átruházási nyilatkozattal valamennyi - váltóból eredő - jog átszáll az új birtokosra [R. 14. §-ának (1) bekezdése].

Felelősség

A váltóátruházó - ellenkező kikötés hiányában - felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. Amenynyiben azonban a váltóátruházó megtiltja a további váltóátruházást, nem áll fenn a felelőssége azokkal a személyekkel szemben, akikre a váltót utóbb ruházták át [R. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése].

A váltóbirtokos jogi helyzete
A váltó birtokosát jogos váltóbirtokosnak kell tekinteni, ha jogosultságát a váltóátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor is, ha az utolsó váltóátruházás üres. A törölt váltóátruházásokat ebből a szempontból nem írottnak kell tekinteni. Ha az üres váltóátruházásra másik váltóátruházás következik, az utóbbi váltóátruházás aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki a váltót üres váltóátruházás útján szerezte meg [R. 16. §-ának (1) bekezdése].

Elveszett váltó
Előfordulhat, hogy a váltó valakinek a birtokából bármi módon elvész. Ebben az esetben az a váltóbirtokos, aki jogát a fentiekben meghatározott módon, azaz a váltóátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, csak akkor köteles kiadni az értékpapírt a váltót elvesztő személy részére, ha azt rosszhiszeműen szerezte, avagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el [R. 16. §-ának (2) bekezdése].

RÉSZVÉNYÁTRUHÁZÁS
A Gt. 179. §-ának (1) bekezdése értelmében a részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szól (részvénytípusok).

Értelmezések a részvényátruházáshoz
Az alábbiakban röviden ismertetjük az Épt.-nek a részvényátruházáshoz kapcsolódó értelmező rendelkezéseit.

Dematerializált értékpapír
A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír - jogszabályban meghatározott - valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat.

Értékpapír
Az értékpapír a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszköz.

Értékpapírszámla
Az értékpapírszámla a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Központi értékpapírszámla
A központi értékpapírszámla a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról értékpapírfajtánként, sorozatonként és értékpapír-vezetőként vezetett összesített nyilvántartás.

Értékpapírügylet
Az értékpapírügylet értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó szerződést jelent.

Bemutatóra szóló részvény átruházása

A bemutatóra szóló részvény szabadon átruházható, az átruházáskor a tulajdonost sem kell megjelölni [Gt. 180. §-ának (1) bekezdése].

Névre szóló részvény átruházása

A névre szóló részvényt szintén szabadon át lehet ruházni azzal, hogy a névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték [Gt. 180. §-ának (2) bekezdése, 198. §-ának (2) bekezdése].

Nyomdai úton előállított, névre szóló részvény átruházása

A nyomdai úton előállított névre szóló részvényt a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres forgatmánnyal lehet átruházni [Gt. 180. §-ának (3) bekezdése].

Dematerializált részvény (értékpapír) átruházása

Belföldön kibocsátott dematerializált részvényt kizárólag az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján lehet átruházni. Az értékpapír tulajdonosának ennek megfelelően azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják [Épt. 80. §-ának (1) és (2) bekezdése]. Dematerializált részvény esetében tehát az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a számlakivonat igazolja, mégpedig a kiállítás időpontjára vonatkozóan [Épt. 85. §-ának (2) bekezdése].

Zártkörű részvénytársaság részvényeinek átruházása

Zártkörű részvénytársaság esetében - amelynek kizárólag névre szóló részvényei lehetnek - az alapító okiratban a részvényeseknek lehetőségük van arra, hogy a Gt. rendelkezéseinek megfelelően az átruházást korlátozzák, illetve azt a részvényesek beleegyezéséhez kössék [Gt. 180. §-ának (2) bekezdése].

A beleegyezés megtagadása

A Gt. 202. §-ának (2) bekezdése ennek megfelelően rögzíti, hogy a beleegyezés az igazgatóság, illetve saját részvény elidegenítése esetén a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik, továbbá hogy a beleegyezést csak fontos okból lehet megtagadni, tehát akkor, ha
- a részvényt a részvénytársaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy
- azt - a részvénytársaság céljára és a részvényesek körére tekintettel - egyéb, az alapító okiratban meghatározott ok indokolja [Gt. 202. §-ának (3) bekezdése]. Lényeges, hogy az igazgatóság (felügyelőbizottság) az utóbbi esetben csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulás megadását, ha a megtagadási okot a részvényesek a részvénytársaság alapító okiratában a megtagadást megelőzően már rögzítették - ilyen eset lehet például, ha az alapító okirat kizárja a részvénynek a társaság volt munkavállalója részére történő elidegenítését.

A beleegyezés megtagadásának korlátja, hogy a hozzájárulást csak az írásban bejelentett átruházási szándék kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet megtagadni, ami annyit jelent, hogy amennyiben az igazgatóság ebben a határidőben nem nyilatkozik, úgy a beleegyezést megadottnak kell tekinteni [Gt. 202. §-ának (4) bekezdése].

Névre szóló részvény öröklése

Bár az öröklés nem tartozik az átruházás szorosan vett fogalmába, azonban a teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk az ilyen esetben követendő eljárás ismertetését, elsősorban azért, mert az öröklés is a részvény tulajdonosának változását eredményezi, emellett a Gt. is az átruházással kapcsolatos rendelkezések között tárgyalja azt.
Az örökös kérésére az igazgatóság elnöke jogosult és köteles a tulajdonosváltozásnak a részvény hátoldalán (a toldaton) való átvezetésére. Az átvezetés alapja a jogerős öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés, illetve az öröklési perben hozott jogerős ítélet, az átvezetéskor ezek számát és keltét a toldaton úgyszintén fel kell tüntetni [Gt. 180. §-ának (4) bekezdése].

Névre szóló részvény megszerzése hatósági árverésen

A fenti indokok miatt ejtünk néhány szót a névre szóló részvény hatósági árverésen történő megszerzésének szabályairól. Lényeges, hogy a szabályok a Gt. értelmében ebben az esetben is kizárólag a nyomdai úton előállított részvényekre vonatkoznak. Abban az esetben, ha valaki a nyomdai úton előállított névre szóló részvényt hatósági árverésen szerzi meg, a megszerző (tulajdonos) kérésére az igazgatóság elnöke jogosult és egyben köteles a tulajdonosváltozásnak a részvény hátoldalán, azaz a toldaton való átvezetésére. Az átvezetés az árverési jegyzőkönyv szerint történik, az átvezetéskor a jegyzőkönyv számát és keltét fel kell tüntetni [Gt. 180. §-ának (5) bekezdése].

Jogegységi döntés a részvényátruházásról

A nyomdai úton előállított névre szóló részvény (részvény) átruházása a gyakorlatban számos problémát vetett fel, amelyek vonatkozásában sok esetben az ilyen jellegű ügyeket tárgyaló bíróságok sem képviseltek egységes álláspontot. Ezt oldotta fel a bevezetőben említett jogegységi döntés, a Legfelsőbb Bíróság 1/2000. polgári jogegységi határozata (határozat). A határozat rögzíti, hogy a nyomdai úton előállított névre szóló részvényt csak forgatmány útján lehet átruházni, azonban a forgatmány nem érvényességi kelléke a részvényátruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek, illetve előszerződésnek.

Forgatmány

A Gt. 180. §-ának (3) bekezdése alapján a nyomdai úton előállított részvényt csak és kizárólag forgatmány útján lehet átruházni. A határozat kimondja, hogy az ilyen részvényen úgynevezett értékpapírjogi hatállyal csak forgatmánnyal lehet tulajdont szerezni, ami nem más, mint a korábban a váltóátruházás szabályai között ismertetett átruházó nyilatkozat.

Két jogügylet

A határozat részletezi azt is, hogy a részvény tulajdonjogának az átruházása kétféle jogügyletből áll: egyrészt a tulajdonjog átruházására vonatkozó kötelezettségvállalásból, mint jogcímet teremtő kötelező ügyletből (ez a szerződés), másrészt a tulajdonátszállást eredményező átruházó, azaz rendelkező ügyletből. Ezért kell különbséget tenni az úgynevezett jogcímes ügylet (amely általában szerződés), valamint a tulajdonátszállást eredményező forgatmány között azzal, hogy a forgatmány magának a szerződésnek nem alakisága, nem érvényességi kelléke, ugyanis a szerződés forgatmány hiányában is kikényszeríthető kötelmet keletkeztet a felek között.

Forrás: Cégvezetés, VIII. évfolyam 9. szám

 

Régi értékpapír vásárlás >>

 

 


részvények - kötvények - részvénytársaság - csekkek - eladó részvény és kötvény - értékpapír vásárlás - tőzsde
történelmi értékpapírok - békekölcsön - tervkölcsön - záloglevél - államadóssági kötvény - járadékkölcsön - font
gulden - forint - korona - pengő - dollár - márka - névérték - osztalék szelvény - index - árfolyam - piac - hozam - rt
élvezeti jegy - okirat - tözsrészvény és elsőbbségi részvény - részjegy és üzletrész - kárpótlási jegy - sorsjegyek
iroda és lakás kreatív dekorációs kellék - klasszikus és modern lakberendezés - kupon - kompasz - compass
© Részvény-Kötvény 2009-2014 - reszvenykotveny.hu